Rómeó és Júlia

Shakespeare korai alkotásainak egyike, mindössze egy évig írta:1595-1596 

Műfaja:

Műfaja szerelmi tragédia, a szerelem és  gyűlölet tragikus szembeállítása. Témája a hitvesi szerelem. A történet szomorúan, a fiatalok halálával zárul. 
Jellemzője:tragikum, mely egy pozitív érték hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan elvesztését jelenti.

Konfliktusa:

Konfliktus: Meghatározó ellentét két ember akarata, értékrendje, szemlélete között. Egyik ellentétes akarat nem tud a másiktól  érvényesülni .

Rómeó és Júliában: Korforduló problémáiról van szó. A középkori hagyomány ellentétben van a reneszánsz értékekkel.

• Régi feudális erkölcsök, régi szokások ellentétben vannak a fiatalok érzelmeivel, a személyes szabadsággal és önmegvalósítással.
• Gazdasági-társadalmi kötelezettség (megmondják, hogy kihez menjen hozzá) szemben áll a szabad párválasztással.
• Alá fölé rendeltség (az apa dönt a lánya sorsáról) ellentétben van az egyenrangú viszonyokkal (Rómeó és Júlia közösen hozzák meg döntéseiket).
• Önbíráskodás (Rómeó megöli Tybaltot) és a törvények szemben állnak egymással.

Szerkezete:

A tragédia színekre és jelenetekre tagolódik, ami a Shakespeare korabeli színpad, valamint az angol reneszánsz dráma hagyományait követi.

Tér: Verona, Montova

Idő: 5 nap

Prológus: előhang, előbeszéd- tragikus végkifejletre utal

Egy prológusból és öt felvonásból áll.

• Expozíció:  Megismerjük a szereplőket, a helyszínt, a családok viszályát és a címszereplőket.
• Bonyodalom kezdete: Az alaphelyzetet változtatja meg a bonyodalom, miszerint Rómeó is elmegy a Capulet bálra és beleszeret Júliába, mely a családok megbékélésének záloga is lehetne.

I

Első felvonás

• Bonyodalom kibontakoztatása: A szerelem a boldog beteljesülés felé halad, Lőrinc barát segítségével a fiatalok titokban összeházasodnak. Mercutio és Tybalt meghal, ezért Rómeót száműzik. Júliát eközben hozzá akarják adni Párishoz, de Lőrinc barát terve a véletlenek miatt nem sikerül.

I

Második felvonástól az ötödik elejéig

• Tetőpont: Kriptajelenet: Júlia mérget vesz be amitől pár napra halottnak fog tűnni. Rómeó nem kapta meg a levelet Lőrinc atyától csak azt ,hogy kedvese meghalt. Rómeó miután odaért a kriptához mérget vett be és meghalt. Miután Júlia felkelt  és meglátta Rómeót halottan, leszúrta magát halott férje tőrével.
• Megoldás: A két család kibékül egymással.

Szereplők:

Rómeó:

• Címszereplő, főszereplő
• Montague család tagja, egyetlen gyerek
• Júlia szerelme később férje
• Ő kezdeményez, eleinte a nagy szerelmi érzést keresi
• Júlia iránti szerelme őszinte és természetes
• cselekvő fiatal felnőtté válik, és irányítani próbálja sorsát 
• szenvedélyes, de indulata elragadja és megöli Tybaltot
• felelősen szembenéz sorsával, tragikus hős lesz

Júlia

• címszereplő, főszereplő
• Capulet lánya, egyetlen gyerek
• 14 éves fiatal lány
• Rómeó szerelme és felesége
• Páris menyasszonya
• szerelmét választja
• felelős döntéseket hoz és irányítani próbálja sorsát
• kockázatot vállal, tragikus hős lesz

Mercutio

• herceg rokona, Rómeó barátja
• szókimondó
• nyílt, őszinte, művelt, igazi reneszánsz, költő alak
• lobbanékony

Capulet

• családfő
• Júlia apja
• önkényes
• fékezhetetlen
• bosszúszomjas

Lőrinc barát

• igazi emberi értékek hordozója
• fiatalok támogatója, családi békeszerzés reményében cselekszik

Többi szereplő

• Dajka
• Tybalt
• Benvolio
• Páris
• Capuletné
• Montague
• Montague-né
• Escalus

Véletlenek szerep:

A tragédiához vezető véletlenek:

1. A nászéjszakáról hazatérő Rómeó Tybaltba ütközik ami veszekedésbe torkollik. Mercutio  beavatkozik Rómeó és Tybalt szócsatájába, aminek az lesz a vége, hogy Tybalt megöli. Rómeónak egy nagyon kedves barátja volt, így bosszút áll Tybalton és megöli. Ezért a tettéért Rómeót száműzik.
2.  A vesztegzár miatt Lőrinc barát küldöttje nem ér el Rómeóhoz, így ő csak azt tudja, hogy Júlia tényleg meghalt.
3. Rómeó visszatér szerelméhez akiről azt tudja, hogy meghalt, így öngyilkos lesz.

A véletlenek szerepe nagyban befolyásolja a történetet, a félreértések és tévedések a tragédiához vezetnek.

A szöveg líraisága:

A szerelem megszületésének, az éjszaki vallomásnak és a hajnali búcsúzásnak a gyönyörű lírája teszi ezt a darabot igazán halhatatlanná. Az első felvonás valóságos lírai költemény, afféle nyújtott szonettet használ. Ez a lírai párbeszéd a szerelem megszületésének pillanatát rögzíti. Az ünnepi hangulatot a vallás világából származó metaforák erősítik.

A második felvonásban a burkolt udvarlás nyílt szerelmi vallomássá válik.Szerelmüket kezdetben szokványos metaforákkal, később kozmikus mértékű túlzásokkal fejezik ki. A játékos ötletek ebben a részben is megtalálhatóak.

A harmadik felvonásban nem a játékosság, hanem az előre sejtetett tragédia érzékelhető ebből az utolsó búcsúdalból, feszültséggel telíti ezt a jelenetet.